Az összeállítás Molnár Gyula jegyzetei és a helyi lakosok elbeszélései alapján készült.
Alsóbogárdi csárda, más néven Kutyavalaga csárda: A környék pásztorainak és juhászainak kedvelt helye volt. A fennmaradt források alapján 1698 előtt a csárda már biztosan állt, 1697-ben a fogadó egy év alatt 55 forintot jövedelmezett. Az adatok alapján itt iktatták be Bogács Ferencet Szilasbalhás, Szilas és Alsóbogárdi, valamint Gyönköd birtokaiba. A csárda eredetileg téglából épült, azonban később újjáépítették, falai ekkor már tömésfalból készültek. A második világháború után egy rövid ideig még fogadott vendégeket.
Kalmár-féle kocsma: A Széchenyi és a Rózsa utca kereszteződésénél álló sarokház, szemben az egykori Fischer-házzal, az Ungár család tulajdonát képezte 1850 és 1944 között. 1930-ig kocsmaként és boltként működött. 1930-tól 1944-ig magtárként használták. 1945-től került a Kalmár család tulajdonába, s 1950-ig kocsmaként is szolgált. 1969-ben került Sári István birtokába.
Karacsóner-féle kocsma: Egykor a Petőfi utca 30. szám alatt állt. 1870 körül egészen 1910-ig egy Karacsóner nevű ember kocsmájaként szolgált. Éjjeliőrök, bakterek gyülekezőhelye volt. Az épület előtti magas partot a 64-es számú út építésekor bontották el. 1910 körül Bleiweisz Józsefné és húga vezette a kocsmát. 1945 után Mészáros István vegyesboltjaként és Szabad József cipészműhelyeként működött.
Kirisits-féle beszálló kocsma: Az épületet, ahol Petőfi Sándor 1841 júniusában a Sepsi-társulattal játszott, 1945 után lebontották.
Lovascsárda: 1935 körül bikaistállóként, egyik részét pedig tűzoltószertárként használták. 1945 után egy ideig hatósági húsbolt volt, majd újból csak tűzoltószertárként funkcionált. 1968-ban a termelőszövetkezet tulajdonába került, amely az épületet átalakította, és csárdát működtetett benne. A csárda az Erzsébet kertre nyílik, és még ma is várja a vendégeket.
Pollák József-féle kocsma: A Fő utca 49. szám alatt 1870- től 1920-ig Singer Jakab fűszerkereskedő vegyesboltja és kocsmája állt. 1920-tól 1945-ig Pollák József vegyesboltja és kocsmája. 1945 után egy ideig kocsma volt, majd lakóházzá alakították át.
Réh Jolán-féle kocsma: A Széchenyi utca 26. szám alatt állt Réh Ignác vegyeskereskedő boltja 1850-től 1920-ig. 1920-tól 1950-ig Szalai Lajosné Réh Jolán kocsmája, akinek férje híres cigányprímás volt. Az 1960- as években Somogyi Károly volt a tulajdonos. A televíziózás kezdetén a termelőszövetkezet itt működtett televíziókészüléket, és ide jöttek össze a környék lakói tévét nézni.
Rostássy-féle kocsma: Az egykori kocsma a Fő utca 92. alatt állt. Régi nemesi családé volt, akik vagyonukat elvesztették. Az épület 1920 előtt pálinkafőzőként funkcionált. Tulajdonosa Magyar Vince volt, majd 1920-tól 1944-ig Rostássy Vince kocsmájaként működött. Az épület a II. világháborúban, 1945 tavaszán leégett. A háború után Rostássyék újjáépítették, majd ismét kocsmaként üzemelt. Rostássyné halála után a házat eladták Ferencz Jánosnak, akitől Kiss György vásárolta meg.
